Nem, nem, egyáltalán nem küldünk semmilyen energiát! Nem kell a kezünket sem a képernyőre tapasztani, sem kinyitni a csakránkat vagy auránkat. Ilyen módszereket nem alkalmaznak a Piréz Aaron Beck Intézet munkatársai. Pszichoterápiás kezelésük csupán annyiban virtuális, hogy nincs egy adott helyhez, rideg rendelőhöz kötve – és egyáltalán nem kell díványra feküdnie annak, aki szorongásaitól, félelmétől szeretne megszabadulni. A virtuális kezelés bárhol megtörténhet, leginkább persze a páciens által már feltérképezett problémás helyszíneken. A terapeuta helybe megy. Házhoz is, ha kell, ez lehet a CBT otthon.
Leghasznosabbak a terepgyakorlatok: álldogálni egy buszmegállóban, sétálni egy híd felé, sarokba ülni egy étteremben. Ami azelőtt halálos fenyegetésnek tűnt, az egy tapasztalt szakember társaságában megszelídülhet. A beérkező busz nem kelt pánikor, a híd felé közeledve elfelejtünk rettegni az összeomlás lehetőségétől, és az is kiderülhet, hogy a bejárattól nagyon messze, ráadásul az ajtónak háttal ülve sem ér minket bántódás a belvárosi étteremben. Aztán pedig irány a Műcsarnok vagy a Szépművészeti, az OSZK vagy egy új könyvesbolt, lehet kiállítás, koncert, könyvbemutató, előadásra kerülhet akár A három narancs szerelmese vagy szóba jöhet némi színpadi thriller (pszichodráma, hihi) – nincs már rettegés és elmarad a balítélet.
Balla D. Károj posztumusz költő és piréz gondolkodó elmélete szerint a megfelelően intenzívvé, hatékonnyá tett képzetes létezés (azaz a műalkotás), miközben az elménkben megfelelő tudattartamot alkot, a maga szerkesztettsége, strukturáltsága, árnyaltsága és megjelenésének dinamizmusa révén bizonyos mértékig áthullámozhat, átcsaphat az érzékelési szférák határán és a valós létezés részévé válhat. BDK ezt a komplex létezés és a beavatkozó művészet elméletének nevezi. Az utóbbi kifejezést Tsúszó Sándor pszichodrámájának címéből vette.
Tsúszó Sándor BEAVATKOZÓ MŰVÉSZET c. abszurd pszichodrámájának bemutatója a párizsi Folies Bergere színpadán 1970-ben
Pszichoterápiás céllal virtuális pszichodráma önismereti csoport indul Budapesten a személyes és párkapcsolati nehézségekkel küzdő hölgyek és urak számára. A csoportba kizárólag felnőtt nők és férfiak jelentkezését várjuk, olyanokét, akik betöltötték 18. életévüket. Azo jelentkezzenek, akik számára legalább 10 éve nehézséget okoz egy új párkapcsolat kialakítása,
illetve legalább 5 éve félnek elköteleződni egy új párkapcsolatban, továbbá jelenlegi kapcsolatukban szexuális és főleg aszexuális problémával küzdenek. Jelentkezzenek azok is budapesti rendelőnkben, akik egy felbomlott párkapcsolat után válságba jutottak, a jelenlegi párjuk mellett magányosnak érzik magukat és ezért szeretnék rejtett vágyaikat kiélni, illetve akik az alá- és fölérendeltséget jobbnak gondolják az egyenrangú párkapcsolatnál.
Senki sem vitatja, hogy a nyelv és a gondolat összefügg. A kérdés az, hogy komplex gondolkozás létezhet-e nyelv nélkül, illetve hogy a nyelvi struktúrák eleve adottak-e agyunkban, avagy épp a gondolkodás alakítja ki őket elménkben.
Mentális állapotaink Ludwig Wittgenstein és Szász Tamás perspektívájából
Wittgenstein a pszichés állapotokról
Nyelv, gondolat, psziché, mentalitás
Egy pszicho-weboldal arról cikkezik, hogy Wittgenstein, a huszadik század nagy hatású gondolkodója szerint a gondolatok szervesen kapcsolódnak a nyelvhez, ami természeténél fogva szociális termék, tehát nem lehet gondolatokról, és következésképp mentális állapotokról elszigetelten tárgyalni. Szerinte nem beszélhetünk tudatosságról, mely nem kapcsolódik valamilyen módon a környező világhoz, ebből adódóan mentális állapotaink közvetlen viszonyban állnak különösen nyelvi kifejezőeszközeinkkel.
A Google keresésekkel felbukkanó szakmai honlap szerint Wittgenstein nem vonta kétségbe, hogy vannak belső megéléseink, melyeket pszichológiai állapotokként kategorizálunk, ám hangsúlyozta, hogy ezek megértését és értelmezését bizonyos kifejezésmódok teszik lehetővé. Leggyakrabban szavakkal és tettekkel fejezzük ki magunkat, ezek a szavak és tettek pedig mindig egy társadalmi kontextuson belül kapnak jelentést.
Nyelvünk az érzelmeket mindig összefüggésbe hozza valamivel vagy valakivel: például a szeretet, gyűlölet, harag, düh tárgya általában egy másik ember, az ámulat rendszerint reakció egy eseményre, míg a szomorúság vagy öröm, ha nem is közvetlen reakció valamire, szintén köthető az időben egy megtörtént vagy várt cselekményhez. Felismerjük az érzelmek szavakban vagy gesztusokban megnyilvánuló jeleit, melyekre szükségünk van ahhoz, hogy a helyzeteket megfelelő módon értelmezzük.
Az érzelmek elhatárolandók olyan fiziológiai reakcióktól, mint az éhség vagy fájdalom, melyeket testünkben érzékelünk. Még ha kapcsolódik is az érzelemhez valamilyen fizikai érzet, nem lehet őket pusztán ezekre visszavezetni. Mind a félelem, szorongás, mind az izgalom, eufória adrenalint szabadít fel a szervezetünkben, tehát egyes pszichológiai állapotokhoz nem mindig rendelhető ugyanaz a biokémiai sajátosság.
Az anyagi világ nyelvi feltételezése
Fentiekből következik, hogy a mentális folyamatokat, beleértve a mentális rendellenességeket a társadalmi kontextusban megnyilvánuló módok alapján értelmezzük. Pszichológiai állapotainkra vonatkozó nyelvi eszközeink feltételeznek egy környező anyagi világot, mellyel az ember folyamatosan érintkezik.
A nem klinikai értelemben vett depressziót is viselkedésminták alapján azonosítjuk: ilyenkor az ember levert, passzív és nehezen felel meg a hétköznapi élet kihívásainak, hajlamos pesszimista világképet kialakítani, tehát azért nevezzük depressziósnak, mert viselkedése eltér az addig megszokott, normális viselkedéstől. Amikor valakit depressziósnak nevezünk, nem az idegrendszerének természetét térképezzük fel, hanem a viselkedési jegyeire utalunk, és ezen jegyek társadalmilag elfogadott értelmezését adjuk. Ebből következik, hogy nem lehet szorongó vagy depressziós agyról vagy elméről beszélni – szorongó vagy depressziós emberekről lehet csak szó, valós társadalmi szituációkban.
A mentális problémák megértése
A magyar származású pszichiáter, Szász Tamás (Thomas Szasz) szerint is a mentális problémákat szükséges szociális szinten megérteni, mert ezek mindig szociális kontextusban jönnek létre, nem az egyéni, elszigetelt elme termékei. Azt állítja, hogy az orvostudomány azért igazi tudomány, mert biológiai jelenségekkel foglalkozik, célja elsősorban az élettani betegségek felfedezése és kezelése. Például a neurológia egy igazi orvosi diszciplína és léteznek valós idegrendszeri betegségek, melyek konkrét hatással vannak a viselkedésre: epilepszia, Parkinsor-kór stb. Ezzel szemben a DSM diagnosztikus kategóriái viselkedési jegyekre, belső megélések leírásaira alapozódnak. Számos esetben szervi problémákat eleve ki kell szűrni ahhoz, hogy a DSM diagnózis megtörténjen, ezért a mentális betegségekkel foglalkozó tudományt szerinte nem lehet komolyan venni. Szerinte egyes emberek életkörülményeik miatt szenvednek, de ez nem jelenti azt, hogy betegek. A szenvedés ugyanolyan eséllyel tesz valakit beteggé, mint az örömben való tobzódás. Elismeri, hogy vannak emberek, akik különös rögeszméket dédelgetnek, de szerinte ez is csak viszonyítás kérdése:
Amikor imádkozol, te beszélsz Istenhez.
Amikor Isten beszél hozzád, skizofrén vagy.
Pszichodráma csoportterápia felnőtteknek és gyermekeknek
Könnyen előfordulhat, hogy Önnek nincs ideje arra, hogy a foglalkozások helyszínére utazgasson vagy odaszállítsa gyerekét? Nem alkalmas önnek a megszabott időpont? Nem találja eléggé hatékonynak a kezelést? Iratkozzon be a Pirézműhely virtuális pszichodráma-csoportjába és vegyen részt a foglalkozásainkon számítógépe előtt ülve, kellemes zene mellett, teát szürcsölve. Klinikai eredményeink semmivel sem rosszabbak, mint a hagyományosan tartott csoportterápiáké.
Szolgáltatásunk két célcsoport számára indul, az első a traumaterápiás kezelést preferálja, a második profilja az önismeret fejlesztése. Mindkét kategóriában van felnőtt- és gyerekcsoport.
Nem, nem, egyáltalán nem küldünk semmilyen energiát! Nem kell a kezünket sem a képernyőre tapasztani, sem kinyitni a csakránkat vagy auránkat. Ilyen módszereket nem alkalmaznak a Piréz Aaron Beck Intézet munkatársai. Pszichoterápiás kezelésük csupán annyiban virtuális, hogy nincs egy adott helyhez, rideg rendelőhöz kötve – és egyáltalán nem kell díványra feküdnie annak, aki szorongásaitól, félelmétől szeretne megszabadulni. A virtuális kezelés bárhol megtörténhet, leginkább persze a páciens által már feltérképezett problémás helyszíneken. A terapeuta helybe megy. Házhoz is, ha kell, ez lehet a CBT otthon.
Könnyen előfordulhat, hogy Önnek nincs ideje arra, hogy a foglalkozások helyszínére utazgasson vagy odaszállítsa gyerekét? Nem alkalmas önnek a megszabott időpont? Nem találja eléggé hatékonynak a kezelést? Iratkozzon be a