Kognitív viselkedésterápia, pánikroham

Virtuális pánikterápia: videós távgyógyítás

Oktatóvideók kognitív viselkedésterápia gyakorlatokkal

kognitív viselkedésterápia gyakorlatok otthonNem, nem, egyáltalán nem küldünk semmilyen energiát! Nem kell a kezünket sem a képernyőre tapasztani, sem kinyitni a csakránkat vagy auránkat. Ilyen módszereket nem alkalmaznak a Piréz Aaron Beck Intézet munkatársai. Pszichoterápiás kezelésük csupán annyiban virtuális, hogy nincs egy adott helyhez, rideg rendelőhöz kötve – és egyáltalán nem kell díványra feküdnie annak, aki szorongásaitól, félelmétől szeretne megszabadulni. A virtuális kezelés bárhol megtörténhet, leginkább persze a páciens által már feltérképezett problémás helyszíneken. A terapeuta helybe megy. Házhoz is, ha kell, ez lehet a CBT otthon.

Leghasznosabbak a terepgyakorlatok: álldogálni egy buszmegállóban, sétálni egy híd felé, sarokba ülni egy étteremben. Ami azelőtt halálos fenyegetésnek tűnt, az egy tapasztalt szakember társaságában megszelídülhet. A beérkező busz nem kelt pánikor, a híd felé közeledve elfelejtünk rettegni az összeomlás lehetőségétől, és az is kiderülhet, hogy a bejárattól nagyon messze, ráadásul az ajtónak háttal ülve sem ér minket bántódás a belvárosi étteremben. Aztán pedig irány a Műcsarnok vagy a Szépművészeti, az OSZK vagy egy új könyvesbolt, lehet kiállítás, koncert, könyvbemutató, előadásra kerülhet akár A három narancs szerelmese vagy szóba jöhet némi színpadi thriller (pszichodráma, hihi) – nincs már rettegés és elmarad a balítélet.

Olvass tovább

Anna Trojan: Hogyan vetett mákot

Mielőtt pipacsok nőnék be a sírokat

anna trojan: hogyan vetett mákotMinden nyom a csendes őrültek közeli menhelyéhez vezet… Minket. Kövessük.

Hely: Mazóvia nevű városka a lengyel síkságon, idő: a 19. század vége. A kisváros békéjét a temetőben történt dermesztő események bontják meg. Az éj leple alatt, azon a helyen, ahol a kolera áldozatait és a menhely szegényeit temették el, valaki éjjelenként felássa a sírokat és megcsonkítja a holttesteket.

Egy tapasztalt nyomozó, Połżniewicz irányítja a rendőrség tevékenységét. A megnövekedett erőfeszítések ellenére az elkövető sokáig kézrekerítetlen marad. Emellett képbe kerül Adela, a hentes lányának eltűnése, majd nem sokkal ezután egy tizennyolc éves diák öngyilkos lesz. A nyomozót aggasztja minden esemény furcsa egybeesése.

Eközben a holttestek megszentségtelenítésének nyomozása – ahelyett, hogy a végére jutna – igen bonyolulttá válik. Minden nyom a csendes őrültek közeli menedékházhoz vezet, ahol félelmetes dolgok történnek. Hamarosan újabb holttest kerül elő. Ezúttal nyilvánvaló a gyilkosság. Egyértelműnek tűnik, hogy a bűncselekmény a sírok meggyalázásával kapcsolatos. Úgy tűnik, valaki kétségbeesett erőfeszítéseket tesz, hogy elrejtse az igazságot. A végén azért, mielőtt pipacsok nőnék be a sírokat, mégis kiderül, ki, hogyan és miért vetett mákot.

Olvass tovább

Tsúszó Sándor és a pszichodráma

A beavatkozó művészet és a komplex létezés

Balla D. Károj posztumusz költő és piréz gondolkodó elmélete szerint a megfelelően intenzívvé, hatékonnyá tett képzetes létezés (azaz a műalkotás), miközben az elménkben megfelelő tudattartamot alkot, a maga szerkesztettsége, strukturáltsága, árnyaltsága és megjelenésének dinamizmusa révén bizonyos mértékig áthullámozhat, átcsaphat az érzékelési szférák határán és a valós létezés részévé válhat. BDK ezt a komplex létezés és a beavatkozó művészet elméletének nevezi. Az utóbbi kifejezést Tsúszó Sándor pszichodrámájának címéből vette.

tsúszó sándor pszichodráma
Tsúszó Sándor BEAVATKOZÓ MŰVÉSZET c. abszurd pszichodrámájának bemutatója a párizsi Folies Bergere színpadán 1970-ben

Olvass tovább