Kik a pirézek? Tárki 2006, 2007

A magyar sajtóban a piréz, pirézek első említése 2006 júliusában történt. A közvélemény akkor valamiért nem kapta fel a fejét, bár az MTI híranyaga megjelent például az akkor még tisztességes, nagy olvasottságú Indexen. Lényege ez volt.

A pirézeket sem engedné és fogadná be az idegenellenes magyarok többsége

Minden harmadik magyar azt vallja, hogy ne engedjenek be az országba egyetlen menedékkérőt sem, ami annyit jelent, hogy az elmúlt évekhez képest nem változott az idegenellenesek aránya Magyarországon, derül ki a Tárki kutatásából.

A 2006 júniusában végzett kutatás szerint minden harmadik lakos vallja azt, hogy országunkba egy menedékkérőt se engedjünk be. Az elmúlt évekhez képest se nem emelkedett, se nem csökkent az idegenellenesek aránya hazánkban.

Ráadásul fiktív nemzet kapcsán is elutasítók voltak a nemmel válaszolók, a nem létező „piréz” etnikum tagjait a lakosság kétharmada nem engedné be az országba.

2007-ben nőtt a pirézek elutasítottsága

A Tárki kutatói azért találták ki ezt a fiktív etnikumot, hogy megvizsgálják, velük szemben is megjelenik-e az idegenellenesség. A válasz: igen. Mi több, egyre nagyobb méreteket öltött.

Míg 2006 júniusában a megkérdezett magyarok 59 százaléka utasította el a pirézek befogadását, 2007 februárjában ez szám már 68 százalékra nőtt.

pirézek
A pirézek elutasítottsága a magyar lakosság körében 2006-2007

Ez valahogy már jobban felkeltette a közvélemény figyelmét, több részletesebb ismertetés, cikk és reakció is született. A híradás másnapján Balla D. Károj író piréznek nyilvánította magát. Az azóta sajnálatosan megszüntetett Népszabadság Utáljuk a “pirézeket” című cikke még elérhető a NOL archívumában, ebben olvashatni:

Pirézeket nyilvánvalóan senki sem ismerhet, a velük szembeni előítéletnek nem lehet racionális magja. Következik-e ebből, hogy a személyes tapasztalatnak nincs semmiféle hatása? Sik Endre szerint nem lehet ilyen sarkos állítást tenni, az előítéletesség kialakulása nehezen feltérképezhető folyamat. A vizsgálat kiterjedt a romák és a homoszexuálisok megítélésére is. Az eredményekből az látszik, hogy a cigányokkal szembeni előítéleteket kevéssé csökkentik a személyes kapcsolatok, ezzel szemben a homoszexuálisokkal és a menedékkérőkkel jóval elfogadóbbak azok, akiknek ismeretségi körében melegek és menekültek is vannak.

Hogy később mi történt Magyarországon a 2015-ös menekültválság nyomán, hogyan vált állampropagandává a xenofóbia, az már egy másik történet.

Piréz magatartás az idegengyűlölet ellen

Összefoglalva: A pirézek fikív népcsoport. Segítségükkel a Tárki közvélemény-kutatása az idegenek elutasításának erősödését mutatta ki Magyarországon 2006-ról 2007-re. Válaszul számos ellenreakció történt, Balla D. Károly kárpátaljai magyar költő a piréziánus magatartást és magát a piréz szót az idegenellenességet megbélyegző szimbólummá emelte. 2011-ben multikulturális Piréz Gyerekműhely alakult Budapesten.

Piréz - Kik a pirézek
Piréz nő népviseletben – ahogy az AI elképzel

A BingAi mesterséges intelligencia szerint

a pirézek egy kitalált népcsoport, amelyet a Tárki közvélemény-kutató cég használt fel idegenellenesség mérésére Magyarországon. A Tárki 2006-ban és 2007-ben kérdezte meg a magyarokat, hogy befogadnák-e a pirézeket, és azt találta, hogy a válaszadók többsége elutasító volt velük szemben. A pirézekről szóló hírre reagálva többen elkezdtek kreatív módon foglalkozni ezzel a fiktív néppel, így születtek meg a piréz mesék, versek, dalok, viccek, és egyéb alkotások. Ha többet szeretne tudni a pirézekről, itt talál néhány érdekes weboldalt: Pirézek – Wikipédia, Pirézek – Az Első Piréz – Hol élnek és kik a pirézek? – Balla, Kik a pirézek? Tárki 2006. Idegengyűlölet, Magyarország 2007

Balla D. Károly, aki magát az Első Piréznek nevezi, több írást is publikált a piréz nyelven, amelyeket a saját blogján és weboldalán is elérhetővé tett. Ezek közé tartoznak például:

  • A piréz himnusz, amely a magyar himnusz paródiája, és csak „p”, „r”, és „z” betűket tartalmaz3.
  • A piréz mesék, amelyek a magyar népmesék motívumait és stílusát használják fel, de a piréz kultúrához és történelemhez igazítják őket.
  • A piréz szótár, amely a piréz szavakat és kifejezéseket magyarázza el, és a piréz nyelvtan alapjait is bemutatja.
  • A piréz Arvisura, amely a piréz nép ősi legendáit és történelmét foglalja össze, és a magyar Arvisura ihlette.

Balla D. Károly írásai a piréz nyelven humorosak, kreatívak, és kritikusak is egyben, hiszen a piréz nyelv és kultúra révén a magyar társadalom és politika problémáira is rávilágítanak. Remélem, érdekes volt a válaszom.