Szorongás feloldásához gyakran van szükség külső segítségre. Terápiás klinikai kezelésre ritkán kerül sor emiatt, de pszichológiai tanácsadásra vagy néhány csoportterápiás foglalkozásra sor kerülhet. A páciens gyakran kér ilyen esetekben diszkréciót.
Ezért a pszichodráma-csoportok nem ritka sajátossága az anonimitás. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szorongásos fiatalok őszintébbek, nyíltabbak, ha olyan fajta ismeretlenségbe burkolózhatnak, mint amilyent az internet is biztosít számukra. A csoportfoglalkozásokon arcukat és teljes lényüket is szívesebben vállalják, ha vezetéknevüket nem kell elárulniuk.
Egy 2022-ben végzett új felmérés szerint a magyar lakosság 18-22 %-a küzd valamilyen szorongásos zavarral, például folyamatos nyugtalansággal, félelemérzettel, fóbiákkal, szociális szorongással, amely az esetek többségében valamilyen testi tünettel, álmatlansággal, gyakori fej- és gyomorfájással párosul. A háttérben sokféle tényező állhat, olykor érdemes alaposabban megvizsgálni az egyén családi kapcsolatait.
A gyermek a családban sajátítja el az alapvető érzelmi és viselkedési modelleket. Van olyan pszichodrámacsoport, ahol a tagok csak egymás keresztnevét tudják.
Családállítás mint pszichoterápiás módszer
A család hatása a szorongások feloldásában
– Az ember problémái visszavezethetőek a családra – mondta az ungvári lélekgyógyász, krízis- és mentáltanácsadó Dr. Kállay O. Béla. – A közeli rokonaink múltbeli tettei, az őket ért tapasztalatok, élmények mind hatással lehetnek ránk is. A konzultáció és a családállító foglalkozások célja többek között a családi viszonyok rendezése, a problémák megoldása és a gondmentes élet megteremtése. A terápia alapgondolata, hogy az őseink cselekedetei, problémái még generációkkal később is éreztethetik a hatásukat.
A pszichodráma mint csoportterápia
Szorongás feloldása. Megszüntetendő tünetek:
- Álmatlanság
- Gyomorfájás
- Gyakori fejfájás
- Szív környéki fájdalom
- Félelemérzet, pesszimizmus
- Idegesség, feszült lelkiállapot
- Indokolatlan fóbiák
- Depresszív hangulat
A családállítás csoportban zajlik, melynek során a résztvevő felvázolja a problémáját, majd a jelenlévők közül kiválasztja azokat, akik belebújnak egy-egy családtag szerepébe. Az így létrejövő térben a szereplők az általuk alakított rokon érzéseit kezdik el észlelni, és ezek segítségével az érintett közvetlen visszajelzést kaphat.
Létezik egyéni családállítás is, amikor a segítőket tárgyak helyettesítik, amit általában akkor alkalmaznak, ha kényes témáról van szó. Emellett hasznos az úgynevezett „szervezetállítás”, amely a munkahelyi problémákat kezeli.
– Talán mindez hihetetlennek hangzik, de az eljárás minden esetben működik. Ha megtaláljuk a probléma gyökerét, és a páciens ráébred, hogy mi volt az alapja valójában konfliktusának, egyszerűen le tudja tenni a nehézséget. Igyekszünk figyelemmel kísérni a résztvevők életének alakulását, és csak pozitív visszajelzéseket kapunk, tényleg működik – tette hozzá a tanácsadó szakember.
A szituáció újraélése a csoportterápia során
A pszichodráma csoport szolgál a családállítás keretéül. Lényege, hogy az ember a problémához kapcsolódó emlékeket a dráma keretein belül újra átélje, tudatos szintre emelje, és ha szükséges, akkor a korábbi kapcsolatkezelési mechanizmusait felülírja.
Mozgalmas jelenek erősítik fel az érzéseket. Egy-egy kezdő szituációból elindulva például álomképeken keresztül akár egy régi, félig tudatos kisgyermekkori emlékképig is el lehet jutni, amely az adott probléma forrását jelenti.
Egy pszichodrámacsoport általában tíz-tizenkét főből áll, amelyet a csoportvezetők állítanak össze az előzetes személyes interjúk alapján. Egy csoportba nem jelentkezhetnek barátok, házastársak, ismerősök, mert a játék során egy különálló szigetet alkotnának, akik a saját szabályaik szerint működnének, így a legbelső konfliktusok nem kerülnének a felszínre.
Csoportkör és protagonista játék
A pszichodráma mindig a csoportkörrel kezdődik, ahol először az jelez vissza, aki az előző alkalomkor játszott. Utána a többiek is elmondják, hogy mi történt velük a legutóbbi csoportülés óta. Ezután a bemelegítő játékok jönnek, amikor a csoporttagok például egy-egy hangulatot mutatnak be, vagy közösen valamilyen tárgyat jelenítenek meg. A cél mindegyik esetben az egymásra hangolódás.
A protagonista játék, amikor a csoport egyvalaki problémáját jeleníti meg, egyszerű díszletek, például szék, takaró, párna között, csak ezután következik. A főszereplő, vagyis a protagonista rendezi be a színpadteret, választja ki a szereplőket, akik nemcsak élő személyek, hanem tárgyak és érzések is lehetnek.
A játék végén pedig mindenki visszajelez a szerepről, és a tagok megosztják egymás között az élményeiket. A módszer az egészséges embereknél fejleszti az önismeretet, feloldja a konfliktusokat, míg a mentális betegeknél a terápia részeként, például a szorongás vagy a depresszió gyógyításához is hozzájárulhat.
Légzés, és az elfojtott tudattalan hatásai
A légzésterápia az elfojtott tudattalanra alapozva igyekszik megoldani a problémákat. Alaptézise, hogy a jelenlegi problémáink jelentős részét magzati korban, illetve születésünk során szerezzük.
Mivel a légzés maga egyrészt önkéntelen, másrészt viszont akaratlagos, hidat képez a tudatos és a tudatalatti között. A páciens a terápia során különböző légzési technikák alkalmazásával olyan tudatállapotba kerül, amelyben felszínre kerülnek az elnyomott gondolatok, érzelmek, legyen szó akár egyszerű stresszhelyzetről vagy komolyabb problémáról.