Pszichoterápiás céllal virtuális pszichodráma önismereti csoport indul Budapesten a személyes és párkapcsolati nehézségekkel küzdő hölgyek és urak számára. A csoportba kizárólag felnőtt nők és férfiak jelentkezését várjuk, olyanokét, akik betöltötték 18. életévüket. Azo jelentkezzenek, akik számára legalább 10 éve nehézséget okoz egy új párkapcsolat kialakítása,
illetve legalább 5 éve félnek elköteleződni egy új párkapcsolatban, továbbá jelenlegi kapcsolatukban szexuális és főleg aszexuális problémával küzdenek. Jelentkezzenek azok is budapesti rendelőnkben, akik egy felbomlott párkapcsolat után válságba jutottak, a jelenlegi párjuk mellett magányosnak érzik magukat és ezért szeretnék rejtett vágyaikat kiélni, illetve akik az alá- és fölérendeltséget jobbnak gondolják az egyenrangú párkapcsolatnál.
A terápiacsoport vezetője szerint Orbán minél nagyobbakat nyer a választásokon, erkölcsileg annál nagyobbat bukik, mert győzelmét hazugság-propagandával éri el. Ehhez kapcsolódik rendhagyó csoportfoglalkozásunk.
Piréz akciónk keretében az ungvári az Archipenko Pszichodráma Csoport címketűzési akcióban vesz részt. A cél egyfelől a belső gátlások feloldása, másfelől önismereti tréningünk részét is képezi, lévén olyan címkét kell kitűzniük a csoport tagjainak, melyekre előzőleg saját legrosszabb tulajdonságaikat írták fel. A feladat az, hogy a terápiacsoport tagjai a hozzájuk legközelebb állókra tűzzék a legrosszabb tulajdonságokat. Természetesen szerep- és címkecserére is sor kerül.
Rendhagyó foglalkozásunkkal az Elvtársak, itt a vége! mozgalomhoz csatlakozunk a magunk pszichedelikus módján. A mozgalmat eredetileg a Szolidaritás csoport hirdette meg, eltanácsoló címkét tűzve a miniszterelnök zakójára. Ezt toldotta meg Balla D. Károj piréz író a fentebbi linkre kattintva megnyitható posztjában egy BDK feliratú címkével. Innen ered a pszichoterápia csoport új akciója.
Karácsonyi pszichodráma-csoport foglalkozásunk sikere
Ehhez kapcsolódóan beszámolunk arról, hogy decemberben nagy sikerű karácsonyi pszichodráma-csoport foglalkozást tartott az ungvári Archipenkóban dr. Alberd Yollaka finn pszichoterapeuta. A csoportfoglalkozáson nagyrészt az Első Magyar Virtuális Pszichodráma (EMaViP) formáció vezető szakemberei és a foglalkozások korábbi legaktívabb látogatói vettek részt. Yollaka doktor fergeteges összművészeti performansz keretében celebrált emlékezetes csoportfoglalkozást. A happeningbe torkolló alkalom minden résztvevő számára emlékezetes marad vagy a feloldott vagy az újonnan szerzett lelki sérülések okán.
Mint az egyik részvevő elmondta, ha gyakrabban lehetne része hasonló performációban, valamennyi régi pszichotraumáját sikerülne újra cserélnie.
Pszichoterápiás honlap optimalizálása
Mindez jól kiegészül a csoportvezető által végzett SEO-tevékenységgel, amelynek keretében egy budapesti pszichoterápiás rendelő weboldalát optimalizálja. Az önismereti pszichodráma csoport terápia címkék használatával is lehetséges.
Itt érdemes megemlíteni, hogy az adott honlap szerint a pirézek körében hosszabb ideje ismert az ősi pszichoanalitikus jellegű misztikus pszichodráma, amely ellen a terapeuták nem győznek tiltakozni, mivel áltudományos és okkult fogalom ellen, lévén például a homeopátia meghazudtolja a sosem létezett hun-magyar nemzet-szövetség tagadását azzal, hogy sem lélektani, sem gyógyászati hatása nem mutatható ki. A Piréz Pszochológusok és Seo Drámapedagóusok együttes nyilatkozatban ítélte el Orbán Viktor demagóg választási kampányát. BP PSZICHO 2022
Senki sem vitatja, hogy a nyelv és a gondolat összefügg. A kérdés az, hogy komplex gondolkozás létezhet-e nyelv nélkül, illetve hogy a nyelvi struktúrák eleve adottak-e agyunkban, avagy épp a gondolkodás alakítja ki őket elménkben.
Mentális állapotaink Ludwig Wittgenstein és Szász Tamás perspektívájából
Wittgenstein a pszichés állapotokról
Nyelv, gondolat, psziché, mentalitás
Egy pszicho-weboldal arról cikkezik, hogy Wittgenstein, a huszadik század nagy hatású gondolkodója szerint a gondolatok szervesen kapcsolódnak a nyelvhez, ami természeténél fogva szociális termék, tehát nem lehet gondolatokról, és következésképp mentális állapotokról elszigetelten tárgyalni. Szerinte nem beszélhetünk tudatosságról, mely nem kapcsolódik valamilyen módon a környező világhoz, ebből adódóan mentális állapotaink közvetlen viszonyban állnak különösen nyelvi kifejezőeszközeinkkel.
A Google keresésekkel felbukkanó szakmai honlap szerint Wittgenstein nem vonta kétségbe, hogy vannak belső megéléseink, melyeket pszichológiai állapotokként kategorizálunk, ám hangsúlyozta, hogy ezek megértését és értelmezését bizonyos kifejezésmódok teszik lehetővé. Leggyakrabban szavakkal és tettekkel fejezzük ki magunkat, ezek a szavak és tettek pedig mindig egy társadalmi kontextuson belül kapnak jelentést.
Nyelvünk az érzelmeket mindig összefüggésbe hozza valamivel vagy valakivel: például a szeretet, gyűlölet, harag, düh tárgya általában egy másik ember, az ámulat rendszerint reakció egy eseményre, míg a szomorúság vagy öröm, ha nem is közvetlen reakció valamire, szintén köthető az időben egy megtörtént vagy várt cselekményhez. Felismerjük az érzelmek szavakban vagy gesztusokban megnyilvánuló jeleit, melyekre szükségünk van ahhoz, hogy a helyzeteket megfelelő módon értelmezzük.
Az érzelmek elhatárolandók olyan fiziológiai reakcióktól, mint az éhség vagy fájdalom, melyeket testünkben érzékelünk. Még ha kapcsolódik is az érzelemhez valamilyen fizikai érzet, nem lehet őket pusztán ezekre visszavezetni. Mind a félelem, szorongás, mind az izgalom, eufória adrenalint szabadít fel a szervezetünkben, tehát egyes pszichológiai állapotokhoz nem mindig rendelhető ugyanaz a biokémiai sajátosság.
Az anyagi világ nyelvi feltételezése
Fentiekből következik, hogy a mentális folyamatokat, beleértve a mentális rendellenességeket a társadalmi kontextusban megnyilvánuló módok alapján értelmezzük. Pszichológiai állapotainkra vonatkozó nyelvi eszközeink feltételeznek egy környező anyagi világot, mellyel az ember folyamatosan érintkezik.
A nem klinikai értelemben vett depressziót is viselkedésminták alapján azonosítjuk: ilyenkor az ember levert, passzív és nehezen felel meg a hétköznapi élet kihívásainak, hajlamos pesszimista világképet kialakítani, tehát azért nevezzük depressziósnak, mert viselkedése eltér az addig megszokott, normális viselkedéstől. Amikor valakit depressziósnak nevezünk, nem az idegrendszerének természetét térképezzük fel, hanem a viselkedési jegyeire utalunk, és ezen jegyek társadalmilag elfogadott értelmezését adjuk. Ebből következik, hogy nem lehet szorongó vagy depressziós agyról vagy elméről beszélni – szorongó vagy depressziós emberekről lehet csak szó, valós társadalmi szituációkban.
A mentális problémák megértése
A magyar származású pszichiáter, Szász Tamás (Thomas Szasz) szerint is a mentális problémákat szükséges szociális szinten megérteni, mert ezek mindig szociális kontextusban jönnek létre, nem az egyéni, elszigetelt elme termékei. Azt állítja, hogy az orvostudomány azért igazi tudomány, mert biológiai jelenségekkel foglalkozik, célja elsősorban az élettani betegségek felfedezése és kezelése. Például a neurológia egy igazi orvosi diszciplína és léteznek valós idegrendszeri betegségek, melyek konkrét hatással vannak a viselkedésre: epilepszia, Parkinsor-kór stb. Ezzel szemben a DSM diagnosztikus kategóriái viselkedési jegyekre, belső megélések leírásaira alapozódnak. Számos esetben szervi problémákat eleve ki kell szűrni ahhoz, hogy a DSM diagnózis megtörténjen, ezért a mentális betegségekkel foglalkozó tudományt szerinte nem lehet komolyan venni. Szerinte egyes emberek életkörülményeik miatt szenvednek, de ez nem jelenti azt, hogy betegek. A szenvedés ugyanolyan eséllyel tesz valakit beteggé, mint az örömben való tobzódás. Elismeri, hogy vannak emberek, akik különös rögeszméket dédelgetnek, de szerinte ez is csak viszonyítás kérdése:
Amikor imádkozol, te beszélsz Istenhez.
Amikor Isten beszél hozzád, skizofrén vagy.
Rendhagyó foglalkozásunkkal az 
