Senki sem vitatja, hogy a nyelv és a gondolat összefügg. A kérdés az, hogy komplex gondolkozás létezhet-e nyelv nélkül, illetve hogy a nyelvi struktúrák eleve adottak-e agyunkban, avagy épp a gondolkodás alakítja ki őket elménkben.
Mentális állapotaink Ludwig Wittgenstein és Szász Tamás perspektívájából
Nyelv, gondolat, psziché, mentalitás
Egy pszicho-weboldal arról cikkezik, hogy Wittgenstein, a huszadik század nagy hatású gondolkodója szerint a gondolatok szervesen kapcsolódnak a nyelvhez, ami természeténél fogva szociális termék, tehát nem lehet gondolatokról, és következésképp mentális állapotokról elszigetelten tárgyalni. Szerinte nem beszélhetünk tudatosságról, mely nem kapcsolódik valamilyen módon a környező világhoz, ebből adódóan mentális állapotaink közvetlen viszonyban állnak különösen nyelvi kifejezőeszközeinkkel.
A Google keresésekkel felbukkanó szakmai honlap szerint Wittgenstein nem vonta kétségbe, hogy vannak belső megéléseink, melyeket pszichológiai állapotokként kategorizálunk, ám hangsúlyozta, hogy ezek megértését és értelmezését bizonyos kifejezésmódok teszik lehetővé. Leggyakrabban szavakkal és tettekkel fejezzük ki magunkat, ezek a szavak és tettek pedig mindig egy társadalmi kontextuson belül kapnak jelentést.
Nyelvünk az érzelmeket mindig összefüggésbe hozza valamivel vagy valakivel: például a szeretet, gyűlölet, harag, düh tárgya általában egy másik ember, az ámulat rendszerint reakció egy eseményre, míg a szomorúság vagy öröm, ha nem is közvetlen reakció valamire, szintén köthető az időben egy megtörtént vagy várt cselekményhez. Felismerjük az érzelmek szavakban vagy gesztusokban megnyilvánuló jeleit, melyekre szükségünk van ahhoz, hogy a helyzeteket megfelelő módon értelmezzük.
Az érzelmek elhatárolandók olyan fiziológiai reakcióktól, mint az éhség vagy fájdalom, melyeket testünkben érzékelünk. Még ha kapcsolódik is az érzelemhez valamilyen fizikai érzet, nem lehet őket pusztán ezekre visszavezetni. Mind a félelem, szorongás, mind az izgalom, eufória adrenalint szabadít fel a szervezetünkben, tehát egyes pszichológiai állapotokhoz nem mindig rendelhető ugyanaz a biokémiai sajátosság.
Az anyagi világ nyelvi feltételezése
Fentiekből következik, hogy a mentális folyamatokat, beleértve a mentális rendellenességeket a társadalmi kontextusban megnyilvánuló módok alapján értelmezzük. Pszichológiai állapotainkra vonatkozó nyelvi eszközeink feltételeznek egy környező anyagi világot, mellyel az ember folyamatosan érintkezik.
A nem klinikai értelemben vett depressziót is viselkedésminták alapján azonosítjuk: ilyenkor az ember levert, passzív és nehezen felel meg a hétköznapi élet kihívásainak, hajlamos pesszimista világképet kialakítani, tehát azért nevezzük depressziósnak, mert viselkedése eltér az addig megszokott, normális viselkedéstől. Amikor valakit depressziósnak nevezünk, nem az idegrendszerének természetét térképezzük fel, hanem a viselkedési jegyeire utalunk, és ezen jegyek társadalmilag elfogadott értelmezését adjuk. Ebből következik, hogy nem lehet szorongó vagy depressziós agyról vagy elméről beszélni – szorongó vagy depressziós emberekről lehet csak szó, valós társadalmi szituációkban.
A mentális problémák megértése
Amikor imádkozol, te beszélsz Istenhez.
Amikor Isten beszél hozzád, skizofrén vagy.
Honlap Seo keresőoptimalizálás
Pszichoterápia témájú SEO weboldal kereső optimalizálása keresőmarketing eszközökkel – Google helyezések javítása. Kiemelt témák:
- Pánikbetegség gyógyítása, agorafóbia kezelése
- Pszichodráma csoportok indulása Budapesten
- Addiktológiai konzultáció, függőségkezelés
- Pszichoterápiai rendelés Budapest
- Honlap optimalizálás Google-kereséshez