Az emberi test mozgásrendszere

Az alapfokú anatómiai ismeretek az általános műveltség és az önismeret részét képezik. A tudásanyag bizonyos részeivel az iskolai oktatásban mindenki találkozhatott, de a szakemberek tapasztalata szerint a felnőttek nagy hányada a szíven, tüdőn, májon, vesén kívül még testének legalapvetőbb szerveit sem tudja néven nevezni. Testünk stabilitását és mozgásképességét csontok és izmok biztosítják: ezek megnevezése a legtöbbek számára áthidalhatatlan, megoldhatatlan problémát okoz. Combcsont, lábszárcsont, sípcsont, karcsont, esetleg kulcscsont, medencecsont – és itt meg is áll a tudomány, illetve szerencsére csak a személyes tudás.

Méghogy singcsont meg szárkapocs… Nem, alábbi cikkünkben nem találja meg 206 csontunk nevét, erre ott a Wikipédia és az internet. Inkább általános ismereteket szeretnénk átadni a téma iránt érdeklődőknek.

Bár az abszolút tudás elérhetetlen, képezzük magunkat! Ismerjük meg az emberi test felépítését, főbb alkotóelemeit. Ezen belül a mozgásrendszer legfontosabb összetevőit.

A test mozgásában, térbeli helyzetváltoztatásában részt vevő szerveket együttesen mozgásrendszernek nevezzük. A mozgásrendszert aktív és passzív részre oszthatjuk.

• Passzív → csontok.
• Aktív → izomzat.

A mozgásrendszer részei:

1. Csontvázrendszer (csontok és ízületek)
2. Izomrendszer

A csontvázrendszer

Csontvázrendszerünk: az emberi szervezet csontváza 206 csontból áll. A csontváznak hármas szerepe van:

1. a szervezet szilárd vázául, támaszául szolgál
2. életfontosságú szerveket véd a külső hatások ellen
3. üregébe zárja a vöröscsontvelőt, mely a vérképzés szerve.

Csontjaink osztályozása

A csontok alakjuk szerint lehetnek hosszú csövescsontok, lapos, rövid és szabálytalan csontok. Felszínükön izmok, erek,  idegek hatására dudorok, benyomatok, barázdák keletkeznek. A friss csont színe sárga, vérteltsége szerint többé-kevésbé vörös árnyalatú.
A csontok két fő tulajdonsága a rugalmasság és a szilárdság. A csontok víztartalma 40%. Legfontosabb szerves anyaga az osszein. A szervetlen alkotórész elsősorban a hidroxilapatit. fiatal korban a csontok több szerves anyagot tartalmaznak, ezért nagyobb a rugalmasságuk, felnőttkorban fokozatosan emelkedik a mésztartalom, és a csont szilárdsága növekszik.

A csontok szerkezete

Átfűrészelt csont keresztmetszetén szabad szemmel is láthatóan két állomány különül el. Kívül a kemény , egyneműnek látszó kompakt csontállomány. Belül a vékony csontlemezkék és gerendácskák hálózatából álló szivacsos állomány. A csövescsontok üregében van a csontvelő.

A csontok fejlődése

Az embrionális élet második hónapjáig a későbbi csontváz helyén laza embrionális kötőszövet van. A második hónap elejétől kezdve az egyes vázrészek először porcos alakban különülnek el. Az embrió kezdetleges váza csak porcból és kötőszövetből áll. a csontosodás a második hónap végén indul meg, és egy hosszú folyamatnak a kezdete, amely a szülés után kb. a 20. életévében fejeződik be.

A csontszövetet csontképző sejtek → osteoblasztok hozzák létre. A csontosodás megindulásakor ezek a sejtek fokozott mértékben szaporodnak, csoportokba tömörülnek, sejtközötti állományt választanak ki, és abba mintegy befalazzák magukat. a sejtközötti állomány  később mészsókkal itatódik át, és kialakul a végleges csontszövet.

A csontok  hosszirányú növekedését a középső és a végrész határán elhelyezkedő epiphysis porckorongok teszik lehetővé. A vastagságbeli növekedés a csontok körülvevő csonthártya felől rárakódással indul meg. A csontok az igénybevételtől függően az élet folyamán állandó változásban vannak. A csontképző sejtek újabb és újabb csontállományt hoznak létre, miközben a csontfaló sejtek → osteclastok állandóan pusztítják.
Csonttörés esetén a csontképző sejtek működése fokozódik. Fiatal szervezetben a csontok jól forrnak össze, és gyógyulás után újból teljes értékűek lesznek.

A csontok járulékos részei

Ide tartoznak azok az alkotóelemek, melyek hozzájárulnak a csontrendszer működéséhez.

1. Porc: Szilárd, szívós, de a csontnál lágyabb, éles késsel még könnyen metszhető állomány. Nagy jelentősége van a csontok fejlődésében, mert a csontváz legnagyobb része átmegy a porcos állapoton. Újszülöttben és gyermekben a csontváznak még sok olyan része áll porcból, melynek helyén később csontot találunk. Felnőtt egyénben a porc a csontváz kiegészítője.
2. Csonthártya: (Periosteum) A csontok felszínét a porccal bevont részeken kívül mindenütt egy erekben és idegekben bővelkedő kötőszöveti hártya, a csonthártya borítja. Ha a csontot a csonthártyától megfosztjuk a csont elhal. A csonthártya hármas feladata:
   – A csont táplálása és védelme.
   – Az anyaghiány pótlása, ha a csont megsérül.
   – A vastagságbeli növekedés előmozdítása.
3. Csontvelő → medulla ossium

A mozgási rendszer áttekintése után nézzunk a szerveinkre és szöveteinkre vonatkozó néhány általános ismeretet.

Az emberi test szervei

Azonos működés szolgálatában álló különböző szövetek szervekké egyesülnek. Pl.: A vese elsősorban hám- és kötőszövetből áll, de találunk benne idegszövetet is. Így a különböző szövetfajták funkciójának összhangja biztosítja a szerv működését.

Egy-egy életműködés végzésében több szerv is részt vehet, pl.: az emésztést, légzést nem egy szerv, hanem a szervek egész sora (szervrendszer) végzi. Egy-egy szervrendszerhez a legkülönbözőbb felépítésű szervek tartozhatnak. Pl.: a légzőrendszeren belül a gége, tüdő stb. egyformán a légzés szolgálatában állnak.

A szervezet tehát szervek rendszeréből épül fel,

amelyek az idegrendszer és a hormonokat termelő belső elválasztású mirigyek közös irányítása alatt működnek.

A szervrendszerek a következők: 

1. Mozgásrendszer 
   Csontvázrendszer
   Izomrendszer
2. A keringési szervek rendszere
3. Zsigeri rendszerek
   Emésztőrendszer
   Légzőrendszer
   Vizeletkiválasztó rendszer
   A nemi szervek rendszere
4. A szabályozási szervek rendszerei
   A belső elválasztású mirigyek rendszere
   Idegrendszer
5. Az érzékszervek rendszere

Szervezetünk szövetei – testszövetek

A hámszövet

Testünk külső és belső felszínét borítja a hámszövet. A bőr felszíni rétegét, a légző- és kiválasztórendszer, emésztőrendszer nyálkahártyájának külső felszínét és üreges szerveink bélését alkotja. A mirigyszöveteket szintén ide soroljuk. Valamint ide számítható még a vér- és nyirokerek belső felszínét, valamint a savós üregek felszínét bélelő endothel illetve mesothel is. Szorosan egymás mellett helyezkednek el. A sejtek között intercelluláris járatok vannak, de sejtközötti állomány nincs.

Csoportjai:

• • Fedőhám (védőhám)
  • Érzékhám
  • Felszívóhám
  • Mirigyhám

Kötő- és támasztó szövetek

A hámszövettől eltérően a sejtes állományon kívül nagy mennyiségű sejtközötti állományt is tartalmaznak.

• A kötőszövet kitölti az egyes szervek közti tereket, összeköti a szöveteket, szerveket. A szervezet belső közegét alkotja.
• A támasztószövet alkotja testünk vázát. Különböző mechanikai igénybevételek alakítják ki.A kötőszövet sejtjei többfélék: 

1 – fibroblasztok —> fibrociták
2 – makrofágok (hisztociták)
3 – vándorsejtek (limfociták, plazmasejtek)
4 – hízósejtek : véralvadásgátló anyagot (hepraint), illetve hisztamint, szerotonint tartalmaz.

A sejtközötti állományt a rostok és rost  közötti alapállomány alkotják. E rostok részben kollagén , rugalmas részben rácsrostok.

Megkülönböztetünk a szervezetben mindenütt előforduló laza rostos kötőszövetet, mely valamennyi kötőszöveti sejt- és rosttípust tartalmaz. tömött rostos kötőszövetet —> izmok inait alkotja. A kötőszövet nagy mennyiségben tartalmaz vér- és nyirokereket, illetve idegeket.

A vér maga is kötőszövetnek tekinthető. A kötőszövet védelmet nyújt a mechanikai és kémiai ártalmak ellen.

Külön is tárgyaljuk:

A támasztószövet jelentőségét

Mechanikai jelentősége sokkal kifejezettebb, mint a kötőszöveté. Ide soroljuk a porc- és csontszövetet.

1. Porcszövet: 
   Sejtekből és sejtközötti állományból áll. A gömbölyű, nyúlvány nélküli porcsejtek az alapállomány üregeiben rendszerint csoportosan helyezkednek el.
2. Csontszövet: 
   A porcsejtekhez  hasonlóan a csontsejtek a sejt közötti állomány üregeiben feküsznek. Az üregeket egymással finom csatornácskák kötik össze. Egy üregben csak egy csontsejt helyezkedik el. A sejt közötti állomány rostokból és rostközötti állományokból  áll, melybe nagy mennyiségű mészsó rakódott le. ez adja a csont nagyfokú szilárdságát.
3. A kötőszövet és támasztószövet-félék között tárgyalhatjuk, de tulajdonképpen önálló csoport a Zsírszövet. A zsír mint tartaléktápanyag a kötőszöveti sejtekben halmozódik fel, azok zsírsejtekké alakulnak és megfelelő kötőszöveti hálózatba foglalva, lényeges meshanikai támasztószerepet képesek betölteni

Izomszövet: Szerkezetük és viselkedésük alapján háromféle izomszövetet különböztetünk meg: 1. simaizom; 2. harántcsíkolt izom; 3. szívizom.

1. Simaizom: Orsó alakú, átlag 15-500 µm hosszúságú sejtekből áll. A mag a sejt közepén foglal helyet. A simaizomszövet akaratunktól függetlenül, a vegetatív idegrendszer hatására működik. Összehúzódása lassú , féregszerű, viszonylag nagy erőkifejtésre képes, és abszolúte nem fárad.
2. Harántcsíkolt izom. a vázizmokat építi fel, akaratunktól függően összehúzódó rostokból áll. E rostok néhány cm hosszúak, vastagságuk 30-80 µm. A harántcsíkolt izomrost felszínét finom hártya borítja; közvetlenül a hártya alatt a plazmában számos pálcika alakú mag foglal helyet. A harántcsíkolt izom nagy erőkifejtésre és gyors összehúzódásra képes, de hamar fárad.
3. Szívizom. a szívizom különleges felépítésű harántcsíkolt izom. A szívizom is rostokból áll, ezek azonban egymással összeköttetésbe lépnek, vagyis izomhálózatot alkotnak. A szívizomra az is jellemző, hogy az izomrostokon bizonyos távolságban a harántcsíkolatoknál jóval vastagabb vonalakat láthatunk.
   A szívizom működésileg és morfológiailag átmenet a harántcsíkolt és a simaizom között. Akaratunktól függetlenül működik, nagy erőkifejtésre képes, de nem fárad el.

Idegszövet: Az élő szervezetek fejlődése, bonyolultabbá válása során olyan szövetfajta, az úgynevezett idegszövet különült el, melyre az jellemző, hogy

• a környezet hatásait felfogni
• ingerületet létrehozni
• a keletkező ingerületet tovavezetni
• és az ingerekre reagálni

képes. Idegszövetből épül fel szervezetünk idegrendszere, mely biztosítja testünk egyes részeinek kölcsönös kapcsolatát. Szabályozza az egyes szervek működését, és összeköti a szervezetet a külvilággal.

A Föld élőlényei közül az ember központi idegrendszere a legbonyolultabb összetételű. Az emberi agy a legstrukturáltabb, jelen ismeretink szerint elvont gondolkodásra egyedülállóan alkalmas idegszerv. Ez az inkább relatív, semmint abszulút tudás volt képes ennek a ismeretterjesztő cikknek a létrehozására.