Szorongás feloldásához gyakran van szükség külső segítségre. Terápiás klinikai kezelésre ritkán kerül sor emiatt, de pszichológiai tanácsadásra vagy néhány csoportterápiás foglalkozásra sor kerülhet. A páciens gyakran kér ilyen esetekben diszkréciót.
Ezért a pszichodráma-csoportok nem ritka sajátossága az anonimitás. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szorongásos fiatalok őszintébbek, nyíltabbak, ha olyan fajta ismeretlenségbe burkolózhatnak, mint amilyent az internet is biztosít számukra. A csoportfoglalkozásokon arcukat és teljes lényüket is szívesebben vállalják, ha vezetéknevüket nem kell elárulniuk.
Posztmodern korunkban a civilizációs komfort örömeit élvező és a fogyasztói társadalom átkaitól szenvedő ember kiszolgáltatott. Frusztráltsága közepette mielőtt pszichológushoz fordulna, önsegítő módszereket keres. Eközben azt gondolja, hogy az önfejlesztő változtatások elvégzése a legnehezebb feladatok közé tartozik. A személyiségfejlődés eljárásairól szóló ismeretek megszerzése sokkal könnyebbé teszi a folyamatot.
Az autogén tréning szakértői szerint okos önsegítő tippekkel könnyebben legyőzhetők a nehézségek. A megoldhatatlannak látszó probléma megoldására megvan az algoritmus, csak az útvonalt kell megtalálni a labirintusban.
Az önfejlesztés útvesztői. Problémamegoldás
A személyiségfejlesztés hosszú folyamat. Indulásként Próbálj meg egy célt kitűzni. Jó példa lehet például az, hogy elkezdesz pénzt megtakarítani.
Ez azért fontos, mert így megtanulhatod fejleszteni az impulzuskontrollt. Kezdd azzal, hogy akkor spórolsz, amikor olyan dolgokra is költhetnél, amelyekre nincs szükséged.
Például minden alkalommal, amikor vennél valami nassolni valót az automatából, tedd a napi a visszatartott napi kiadásaidat egy külön bankszámlára. A jó költési szokások kialakításával nagyszerű megtakarítási szokásokat fejleszthetsz. Örömöd lesz abban, ahogy szaporodik pénzecskéd. Ez biztosan nem hizlal!
Valaha élt bölcseket és néhai pszichológusokat a világ dolgairól ma már megkérdeznünk nem lehet. Ám korábbi véleményeik azért még érvényesek a mostani piréz gondolkodók számára. Mégiscsak ők voltak a szakemberek. No meg azért egy élő, ötven éve pszichoterápiával foglalkozó szakember és egy lelkipásztor, valamint egy híres irodalmár volt köztársasági elnök véleménye sem mellékes.
Miután az ausztrál hatóságok évtizedekig hiába kutattak a II. világháborúban a németek Kormoran nevű cirkálójával szemben vívott csatában elpusztult hajójuk, a Sydney roncsai után, színre léptek a pszichológusok… Azt hinnéd, egy abszurd pszichodráma kezdődik így. De nem!
A roncs felkutatása többek között azért volt lehetetlen, mert a túlélő német tengerészek vallomásai ellentmondásokkal voltak terhesek. Bár megnevezték a helyszínt, ám sok részletben nem egyezett elmondásuk. A hatóságok arra jutottak, hogy a német túlélő legénység tagjai hazudnak, ezért nem vették figyelembe vallomásaikat a hajó keresése során. És nem is jutottak semmire.
Előzményként a történelmi tényeken túl érdemes tudni, hogy a Sydney sorsát övező sok bizonytalanság felkeltette az összeesküvés-elméletek megszállottainak a figyelmét. Az 1981-es, „Ki süllyesztette el a Sydney-t” című könyv szerzője, Michael Montgomery azon keseregvén, hogy sohasem találták meg a roncsot, arra a következtetésre jutott, hogy itt valami egész másról lehet szó, mint amit a hivatalos verzió mond. Szerinte nem az ellenséges német cirkáló, a Kormoran, hanem egy japán tengeralattjáró adta meg a kegyelemdöfést a Sydney-nek.
A két hajóroncs megtalálása tisztázhatta volna a helyzetet, ugyanakkor erre még a 80-as évek nagy roncsfelfedezéseit követően is kevés esély mutatkozott. Az egyik probléma, mint említettük, az volt, hogy nem volt közmegegyezés a Kormoran és a Sydney elsüllyedésének helyéről és arról, hogy az ütközet helyétől eloldalgó Sydney meddig maradt a felszínen. Az ilyen helyzet természetesen az „önjelölt” kutatók paradicsoma, akik mind kidolgozták a saját elméletüket, így sikerült a csata és az elsüllyedések helyszíneit egy bő 400 kilométer átmérőjű területre kiterjesztve lokalizálni. A felkutatás reménytelennek látszott, holott több projekt indult, olyik hatalmas költségvetéssel.
Pszichoterápiás céllal virtuális pszichodráma önismereti csoport indul Budapesten a személyes és párkapcsolati nehézségekkel küzdő hölgyek és urak számára. A csoportba kizárólag felnőtt nők és férfiak jelentkezését várjuk, olyanokét, akik betöltötték 18. életévüket. Azo jelentkezzenek, akik számára legalább 10 éve nehézséget okoz egy új párkapcsolat kialakítása,
illetve legalább 5 éve félnek elköteleződni egy új párkapcsolatban, továbbá jelenlegi kapcsolatukban szexuális és főleg aszexuális problémával küzdenek. Jelentkezzenek azok is budapesti rendelőnkben, akik egy felbomlott párkapcsolat után válságba jutottak, a jelenlegi párjuk mellett magányosnak érzik magukat és ezért szeretnék rejtett vágyaikat kiélni, illetve akik az alá- és fölérendeltséget jobbnak gondolják az egyenrangú párkapcsolatnál.
Címkéket tűzdelünk egymásra A terápiacsoport vezetője szerint Orbán minél nagyobbakat nyer a választásokon, erkölcsileg annál nagyobbat bukik, mert győzelmét hazugság-propagandával éri el. Ehhez kapcsolódik rendhagyó csoportfoglalkozásunk. Piréz akciónk keretében az ungvári az Archipenko Pszichodráma Csoport címketűzési akcióban vesz részt. A cél egyfelől a belső gátlások feloldása, másfelől önismereti tréningünk részét is képezi, lévén olyan címkét … Olvass tovább
Senki sem vitatja, hogy a nyelv és a gondolat összefügg. A kérdés az, hogy komplex gondolkozás létezhet-e nyelv nélkül, illetve hogy a nyelvi struktúrák eleve adottak-e agyunkban, avagy épp a gondolkodás alakítja ki őket elménkben.
Mentális állapotaink Ludwig Wittgenstein és Szász Tamás perspektívájából
Wittgenstein a pszichés állapotokról
Nyelv, gondolat, psziché, mentalitás
Egy pszicho-weboldal arról cikkezik, hogy Wittgenstein, a huszadik század nagy hatású gondolkodója szerint a gondolatok szervesen kapcsolódnak a nyelvhez, ami természeténél fogva szociális termék, tehát nem lehet gondolatokról, és következésképp mentális állapotokról elszigetelten tárgyalni. Szerinte nem beszélhetünk tudatosságról, mely nem kapcsolódik valamilyen módon a környező világhoz, ebből adódóan mentális állapotaink közvetlen viszonyban állnak különösen nyelvi kifejezőeszközeinkkel.
A Google keresésekkel felbukkanó szakmai honlap szerint Wittgenstein nem vonta kétségbe, hogy vannak belső megéléseink, melyeket pszichológiai állapotokként kategorizálunk, ám hangsúlyozta, hogy ezek megértését és értelmezését bizonyos kifejezésmódok teszik lehetővé. Leggyakrabban szavakkal és tettekkel fejezzük ki magunkat, ezek a szavak és tettek pedig mindig egy társadalmi kontextuson belül kapnak jelentést.
Nyelvünk az érzelmeket mindig összefüggésbe hozza valamivel vagy valakivel: például a szeretet, gyűlölet, harag, düh tárgya általában egy másik ember, az ámulat rendszerint reakció egy eseményre, míg a szomorúság vagy öröm, ha nem is közvetlen reakció valamire, szintén köthető az időben egy megtörtént vagy várt cselekményhez. Felismerjük az érzelmek szavakban vagy gesztusokban megnyilvánuló jeleit, melyekre szükségünk van ahhoz, hogy a helyzeteket megfelelő módon értelmezzük.
Az érzelmek elhatárolandók olyan fiziológiai reakcióktól, mint az éhség vagy fájdalom, melyeket testünkben érzékelünk. Még ha kapcsolódik is az érzelemhez valamilyen fizikai érzet, nem lehet őket pusztán ezekre visszavezetni. Mind a félelem, szorongás, mind az izgalom, eufória adrenalint szabadít fel a szervezetünkben, tehát egyes pszichológiai állapotokhoz nem mindig rendelhető ugyanaz a biokémiai sajátosság.
Az anyagi világ nyelvi feltételezése
Fentiekből következik, hogy a mentális folyamatokat, beleértve a mentális rendellenességeket a társadalmi kontextusban megnyilvánuló módok alapján értelmezzük. Pszichológiai állapotainkra vonatkozó nyelvi eszközeink feltételeznek egy környező anyagi világot, mellyel az ember folyamatosan érintkezik.
A nem klinikai értelemben vett depressziót is viselkedésminták alapján azonosítjuk: ilyenkor az ember levert, passzív és nehezen felel meg a hétköznapi élet kihívásainak, hajlamos pesszimista világképet kialakítani, tehát azért nevezzük depressziósnak, mert viselkedése eltér az addig megszokott, normális viselkedéstől. Amikor valakit depressziósnak nevezünk, nem az idegrendszerének természetét térképezzük fel, hanem a viselkedési jegyeire utalunk, és ezen jegyek társadalmilag elfogadott értelmezését adjuk. Ebből következik, hogy nem lehet szorongó vagy depressziós agyról vagy elméről beszélni – szorongó vagy depressziós emberekről lehet csak szó, valós társadalmi szituációkban.
A mentális problémák megértése
A magyar származású pszichiáter, Szász Tamás (Thomas Szasz) szerint is a mentális problémákat szükséges szociális szinten megérteni, mert ezek mindig szociális kontextusban jönnek létre, nem az egyéni, elszigetelt elme termékei. Azt állítja, hogy az orvostudomány azért igazi tudomány, mert biológiai jelenségekkel foglalkozik, célja elsősorban az élettani betegségek felfedezése és kezelése. Például a neurológia egy igazi orvosi diszciplína és léteznek valós idegrendszeri betegségek, melyek konkrét hatással vannak a viselkedésre: epilepszia, Parkinsor-kór stb. Ezzel szemben a DSM diagnosztikus kategóriái viselkedési jegyekre, belső megélések leírásaira alapozódnak. Számos esetben szervi problémákat eleve ki kell szűrni ahhoz, hogy a DSM diagnózis megtörténjen, ezért a mentális betegségekkel foglalkozó tudományt szerinte nem lehet komolyan venni. Szerinte egyes emberek életkörülményeik miatt szenvednek, de ez nem jelenti azt, hogy betegek. A szenvedés ugyanolyan eséllyel tesz valakit beteggé, mint az örömben való tobzódás. Elismeri, hogy vannak emberek, akik különös rögeszméket dédelgetnek, de szerinte ez is csak viszonyítás kérdése:
Amikor imádkozol, te beszélsz Istenhez.
Amikor Isten beszél hozzád, skizofrén vagy.
Pszichodráma csoportterápia felnőtteknek és gyermekeknek
Könnyen előfordulhat, hogy Önnek nincs ideje arra, hogy a foglalkozások helyszínére utazgasson vagy odaszállítsa gyerekét? Nem alkalmas önnek a megszabott időpont? Nem találja eléggé hatékonynak a kezelést? Iratkozzon be a Pirézműhely virtuális pszichodráma-csoportjába és vegyen részt a foglalkozásainkon számítógépe előtt ülve, kellemes zene mellett, teát szürcsölve. Klinikai eredményeink semmivel sem rosszabbak, mint a hagyományosan tartott csoportterápiáké.
Szolgáltatásunk két célcsoport számára indul, az első a traumaterápiás kezelést preferálja, a második profilja az önismeret fejlesztése. Mindkét kategóriában van felnőtt- és gyerekcsoport.
A pszichoterápia speciális formája a pszichodráma, amely akcióelvű, feltáró jellegű csoport-terápiás módszer. Első alkalmazója az igazság színházának nevezte.
Ezen az oldalon a szakembereknek, vállalkozóknak módja van az általuk vezetett terápiás kezelések népszerűsítésére, meghirdethetik az aktuális pszichodráma-csoport indulását, megadhatják elérhetőségeiket. A saját honlapjukra mutató link révén növelhetik oldaluk látogatottságát és elősegíthetik, hogy az érdeklődők könnyebben rájuk találjanak.
Az oldal piréz üzemeltetője emellett vállalja honlapok optimalizálását, azaz azt, hogy egy adott webhely bizonyos keresőkérdésekre a Google találati listán előbbre kerüljön. Részletek: Honlapoptimalizálás, keresőmarketing.
Mi szükség a pszichodrámára?
Egy korszerűnek mondható kognitív pszichológia felfogása szerint épp elegendő ok arra, hogy pszichodráma-kezelést vállalj, azaz jelentkezz valamelyik terápiás csoportba, ha jellemző rád az alábbi körülmények közül legalább egy.kettő:
ha már eleged van abból, hogy elfogadod a mások által állított korlátokat
ha haragszol magadra, amikor mégis lázadsz a korlátok ellen
ha már elege van abból, hogy magadnak állítasz korlátokat
ha fogalmad sincs, hogy mit gondolnak rólad mások
ha fogalmad sincs, mit gondolj magadról
ha könnyen elbizonytalanodsz,amikor a véleményedet kérdezik
ha úgy érzed, senki sem ért meg és senki sem ismeri az igazi éned
ha úgy érzed, hogy a másságod miatt lenéznek, kiközösítenek, hátrányosan megkülönböztetnek
ha barátaiddal, barátnőiddel ellentétben nem mersz szóba elegyedni lányokkal, fiúkkal
ha úgy érzed, hogy a munkahelyeden szerepet játszol
ha senki sem akad, aki megmondaná az őszinte véleményét rólad
ha nem vonz a társaság és nehézséget okoz megismerkedni valakivel
ha nem sokra becsülöd magad és úgy gondolod, szerencsétlen flótás vagy
ha nem szeretnél a szüleidéhez hasonló életet élni, de nehéz kialakítani egy sajátot
ha nem tudod megélni férfiasságodat vagy nőiességedet eléggé mélyen
ha szorongsz, ha túl gyakran vagy feszült, és ettől csak olyan módon tudsz szabadulni, amelyről tudod, hogy árt az egészségednek
ha nem tudod, mi a dolgod az életben, mi a helyed a világban
– akkor jelentkezz egy pszichodráma-csoportba, ahol megoldást találhatsz problémáidra.
Piréz pszichodráma-csoport Ungváron Az utóbbi időben igen eredményesen működő pszichoterápiás Piréz Műhely ungvári csoportjának keretében külön játékterápiás részleg nyílt. A pszichodráma csoport tagjai nemcsak azt tudták meg, kik a pirézek, hanem asszociációs feladványokat is sikeresen fejtenek meg. Ehhez szükség esetén segítséget is kapnak a terapeutáktól. A fejtörők sajátos képzettársításokat igényelnek, ezek maximálisan alkalmasak arra, hogy … Olvass tovább